A sajtó és a tájékoztatás, a felvilágosítás adás főbb szabályai

A Sajtó tv.

1986. évi II. törvény

a sajtóról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) MT rendelettel

A sajtó feladata

Tv. 2. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon szűkebb környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekben. A sajtó feladata - a hírközlés más eszközeivel összhangban - a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásról való gondoskodás.

(2)

(3) A sajtó segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését.

Tv. 3. § (1) A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.

(2)

Felvilágosítási kötelezettség

Tv. 4. § (1) A hiteles, pontos és gyors tájékoztatást az állami szervek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek a saját kezdeményezéseikkel, továbbá a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával kötelesek elősegíteni. Meg kell tagadni a felvilágosítást, ha az a 3. § (1) bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik, illetőleg ha az állami, szolgálati, üzemi (üzleti) vagy magántitkot sért, és a titoktartási kötelezettség alól az arra jogosult szerv vagy személy nem adott felmentést.

(2) A sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni.

(3) A felvilágosítást adó személyt a közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot tevő védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott védelem illeti meg.

R. 2. § Ha a felvilágosítás vagy adat más szerv tevékenységét is érinti, a felvilágosítást adó szerv a felvilágosítást az érintett szervvel egyeztetve adja meg.

Tv. 5. § A sajtó - az érdekeltek hozzájárulása nélkül is - tájékoztatást adhat az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek, valamint ezek bizottságai nyilvános üléséről, továbbá a bíróságok nyilvános tárgyalásairól.

10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendelet

a bűnügyi és az igazságügyi tájékoztatásról

A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) 21. § (3) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

a) a nyomozóhatóságok és az ügyészségek (a továbbiakban: bűnüldöző szervek) előtt folyamatban levő, illetve az általuk befejezett büntetőügyekről,

b) a bíróságok, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók (a továbbiakban: bíróságok) előtt folyamatban levő, illetőleg az általuk befejezett ügyekről, továbbá

c) a büntetésvégrehajtási intézetek által végrehajtott bírósági határozatokról szóló,

a sajtóban közölt tájékoztatásra.

2. § (1) A bűnüldöző szervek, a bíróságok és a büntetésvégrehajtási intézetek a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával biztosítják, hogy az előttük folyó eljárásokról, az egyes ügyekben végzett tevékenységükről a közvélemény hiteles, pontos és gyors tájékoztatást kapjon.

(2) A felvilágosítást - a Tv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott eseteken kívül - meg kell tagadni akkor is, ha az veszélyezteti az eljárás eredményes lefolytatását.

3. § (1) Az 1. §-ban meghatározott ügyekről adott tájékoztatás nem sértheti az ártatlanság vélelmét és az állampolgárok személyhez fűződő jogait. Nem tartalmazhat olyan megállapítást, amely a tárgyilagos döntést veszélyezteti.

(2) A tájékoztatásban közölni kell, hogy az ismertetett ügy az eljárásnak milyen szakaszában van, és hogy a tájékoztatás milyen forrásból származik.

(3) Ha a sajtó az 1. §-ban meghatározott ügyről az eljárást befejező határozat meghozatala előtt közölt tájékoztatást, akkor az eljárást befejező határozatról, ha pedig a határozatot utóbb megváltoztatták, erről a döntésről is - az érdekelt kérelmére - hírt kell adni.

(4) A tájékoztatás során a kiskorú személy családi neve - kivéve, ha súlyos bűncselekményt követett el - csak kezdőbetűvel jelölhető, képmása és hangfelvétele pedig - a Ptk. 80. § (3) bekezdésében meghatározott eseten kívül - csak olyan módon közölhető, hogy a kiskorú ne legyen azonosítható.

4. § A folyamatban levő ügyre vonatkozó, a sajtó által nyilvánosan közölt közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot a bíróságok és a bűnüldöző szervek az ügy jogerős befejezése után válaszolják meg.

Tájékoztatás a büntetőeljárás nyomozási szakaszáról

5. § (1)

(2) Az ügyészségen folyamatban levő vagy az ügyészség által befejezett büntetőügyről az illetékes, valamint a felettes ügyészi szerv vezetője vagy az általa megbízott személy ad felvilágosítást.

Tájékoztatás a bírósági eljárásról

8. § (1) A bíróság előtt folyamatban levő ügyről a sajtó részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy ad felvilágosítást.

(2) A jogerősen befejezett ügyről - az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül - az ügy intézéséért felelős dolgozó (közjegyző, végrehajtó) is adhat felvilágosítást, a bíró azonban az általa tárgyalt ügyről nem adhat felvilágosítást.

9. § (1) A bíróság elnöke a folyamatban levő, illetve a bíróság által befejezett ügyben az újságírónak betekintést engedélyezhet az ügy irataiba.

(2) A nyilvánosság kizárásával tartott tárgyaláson történtekről a sajtó részére felvilágosítás nem adható, az ügy irataiba betekintés nem engedélyezhető.

10. § Magánszemélyek polgári jogi perének, a családjogi pernek, valamint a munkaügyi és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatos pernek nyilvános bírósági tárgyalásáról csak valamennyi perben álló fél (beavatkozó) hozzájárulásával szabad tájékoztatást adni.

11. § (1) A bírósági tárgyaláson felvételt készíteni csak az eljáró tanács elnökének engedélyével szabad. Az engedély - a Ptk. 80. § (3) bekezdésében meghatározott eseten kívül - csak akkor adható meg, ha a felvétel nyilvánosságra hozatalához a felvételen szereplő és az eljárásban részt vevő személyek hozzájárultak.

(2) Az érintett személy hozzájárulása nélkül felvételt készíteni csak a Ptk. 80. § (3) bekezdésében meghatározott esetben szabad, erre az eljáró tanács elnöke adhat engedélyt.

(3) Az engedélyt vissza kell vonni, illetve a további nyilvánosságra hozatalt meg kell tiltani, ha utóbb a tárgyalásról a bíróság a nyilvánosságot kizárta. Az engedély visszavonható, ha a tanács elnöke az eljárás, illetőleg a rendfenntartás érdekében azt indokoltnak tartja.

26/2003. (VI. 26.) BM-IM együttes rendelet

a büntetőeljárás nyomozási szakaszában a sajtónak adandó tájékoztatásról

A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Stv.) 21. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

1. § (1) E rendelet hatálya a Rendőrség és a Határőrség nyomozó hatóságainak a sajtó útján történő, valamint az Internet útján adott és nyilvánosságra hozatalt jelentő tájékoztató tevékenységére terjed ki....

Be.

III. Cím

FELVILÁGOSÍTÁS-ADÁS ÉS A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA A BÜNTETŐELJÁRÁS SORÁN

74/A. § (1) A sajtó részére a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóság külön jogszabályban erre feljogosított tagja, valamint az ügyész; a vádemelésig az ügyész, illetőleg az általa megbízott személy; a bírósági eljárás során a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben erre feljogosított személy adhat felvilágosítást.

(2) A bíróság nyilvános tárgyalásáról a sajtó jogosult tájékoztatást adni.

(3) Meg kell tagadni a sajtó számára a felvilágosítást, ha az államtitkot vagy szolgálati titkot sértene, vagy egyébként az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné.

74/B. § (1) A bírósági tárgyalásról a nyilvánosság tájékoztatása érdekében hang- vagy képfelvételt a tanács elnöke engedélyével, a bírósági tárgyaláson jelenlévő személyről - a bíróság tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, az ügyészen és a védőn kívül - csak az érintett hozzájárulásával szabad készíteni. A tanács elnöke a tárgyalás folyamatosságának és zavartalanságának érdekében az engedélyt megtagadhatja, illetőleg azt a bírósági eljárás bármely szakaszában visszavonhatja.

(2) A zárt tárgyalásról, illetőleg a tárgyalásnak azon részéről, amelyről a bíróság a nyilvánosságot kizárta, a sajtó nem adhat tájékoztatást, és a sajtó részére felvilágosítás nem adható, kivéve, ha a nyilvánosság kizárására a 245. § (5) bekezdése alapján került sor.

(3) Ha törvény kivételt nem tesz, a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügy irataiba csak az e törvény által erre feljogosított személy tekinthet be.

(4) A (3) bekezdés szerinti irat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény közlevéltári anyagban történő kutatásra vonatkozó szabályai szerint az ott írt védelmi idő letelte előtt is kutatható.

(5) A 74/A. §-ban meghatározott esetet kivéve az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetőleg annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. A vádirat benyújtásáig az ügyész, a bírósági eljárás során az eljáró bíróság elnöke - az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után - engedélyezi az iratok megtekintését, illetőleg a szükséges felvilágosítás megadását.

(6) Bíróság, ügyészség, közjegyző, bírósági végrehajtó, pártfogó felügyelő, jogi segítő, nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság megkeresésére - törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben és időtartamban - a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a büntetőügy iratait megküldi, illetve azokba betekintést engedélyez.

A tárgyalás nyilvánossága

237. § (1) A bíróság tárgyalása nyilvános. A tanács elnöke a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében, helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát.

(2) A tárgyaláson hallgatóként a tizennegyedik életévét be nem töltött személy nem vehet részt, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt a tanács elnöke a hallgatóság köréből kizárhatja.

(3) A bíróság hivatalból vagy az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, illetőleg a tanú indítványára a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal kizárhatja (zárt tárgyalás)

a) erkölcsi okból,

b) az eljárásban részt vevő kiskorú védelme érdekében,

c) az eljárásban részt vevő személyek (V. Fejezet) vagy a tanú védelme érdekében,

d) az államtitok vagy szolgálati titok megőrzése végett.

(4) A nyilvánosság kizárása az eljárás bármely szakaszában indítványozható.

238. § (1) A nyilvánosság kizárásáról szóló határozatot a bíróság nyilvános tárgyaláson hirdeti ki. A nyilvánosság kizárása tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azt az ügydöntő határozattal szemben bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni.

(2) A bíróság a nyilvánosság kizárása esetén is engedélyezheti, hogy az igazságszolgáltatással összefüggő feladatokat ellátó hivatalos személyek a tárgyaláson jelen legyenek. A külföldi állampolgár vádlott ellen, illetőleg a külföldi állampolgár sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult eljárás során lehetővé kell tenni, hogy a tárgyaláson a külföldi állampolgár államának konzuli tisztviselője, illetőleg törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a külföldi állam hatóságának tagja jelen lehessen.

(3) A nyilvánosság kizárása esetén a sértett, ha nincs képviselője, illetőleg a vádlott, ha nincs védője, indítványozhatja, hogy a tárgyalás helyszínén tartózkodó, általa megnevezett személy - kivéve a tárgyaláson kihallgatandó személyt - legyen jelen a tárgyaláson. Ha a nyilvánosságot a bíróság a 237. § (3) bekezdésének d) pontja alapján zárta ki, ilyen indítvány nem terjeszthető elő. Az indítvány tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) Ha a bíróság zárt tárgyalást rendel el, figyelmezteti a résztvevőket arra, hogy a tárgyaláson elhangzottakról tájékoztatást nem adhatnak, szükség esetén figyelmezteti őket az államtitok és a szolgálati titok megsértésének következményeire. A figyelmeztetést a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

239. § (1) A tárgyalást nyilvánosan kell folytatni, ha a zárt tárgyalás indoka megszűnt.

(2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozat rendelkező részét teljes terjedelmében, indokolását pedig a (3) bekezdésben foglalt korlátozással akkor is nyilvánosan hirdeti ki, ha a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta.

(3) A bíróság nem hirdeti ki nyilvánosan a határozat indokolásának részét képező azokat az adatokat, melyek nyilvánosságra hozatala azon érdek sérelmét eredményezné, amelynek védelmében a zárt tárgyalást a bíróság elrendelte.

A tárgyalás vezetése és méltóságának megőrzése

244. § (1) A tárgyalást a tanács elnöke vezeti, és e törvény keretei között megállapítja az elvégzendő cselekmények sorrendjét. Ügyel a törvény rendelkezéseinek megtartására, és gondoskodik arról, hogy az eljárásban részt vevő személyek a jogaikat gyakorolhassák, ezekre a figyelmüket felhívja.

(2) A tanács elnöke gondoskodik a tárgyalás méltóságának megőrzéséről. Ennek érdekében a tárgyalóteremből eltávolíttatja azokat, akik állapotuk vagy megjelenésük folytán a tárgyalás méltóságát sértik.

(3) Akit a bíróság előtt kihallgatnak, vagy aki a bírósághoz szól, annak állva kell beszélnie. A tanács elnöke e szabály alól kivételt tehet.

A tárgyalás rendjének fenntartása

245. § (1) A tárgyalóterembe - a büntetés-végrehajtási testület és a rendőrség szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel senki sem léphet be. A tárgyalásra idézett személy a fegyverét nem hozhatja be a tárgyalóterembe.

(2) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tanács elnöke rendre utasítja, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén a tárgyalásról kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. A tanács elnöke ugyanígy jár el azzal szemben, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja.

(3) A tanács elnöke rendelkezhet úgy, hogy a rendzavaró vagy az, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a tárgyalóterembe azon a tárgyalási napon nem térhet vissza.

(4) A bíróság a rendzavarót vagy azt, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, rendbírsággal sújthatja, a tárgyalásról való kivezetése vagy kiutasítása esetén a rendzavarás napján tartott tárgyalás befejezéséig őrizetbe veheti.

(5) Ha a hallgatóság a tárgyalás rendjét vagy szabályszerű menetét ismételten megzavarja, a tanács elnöke a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárhatja.

Pp.

5. § (1) A bíróság - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el.

(2) A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges. A bíróság a nyilvánosságot a közerkölcs védelmében, valamint az ügyfél kérelmére abban az esetben is kizárhatja, ha az a fél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt.

(3) A bíróság a tárgyalás során hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.

Az iratok megtekintése; másolatok

119. § (1) A felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői a per iratait - a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek kivételével - a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat (kivonatokat) készíthetnek. Oly tárgyalásról készült jegyzőkönyvet azonban, amelyről a nyilvánosságot államtitok vagy szolgálati titok megőrzése végett zárták ki, lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem szabad. Ilyen ügyben az iratok megtekintésének is csak - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvényben meghatározott megismerési engedély alapján - a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.

(2) A felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői az eljárás során az üzleti titkot vagy a külön törvényben meghatározott, az (1) bekezdésben nem említett más titkot tartalmazó iratok esetében - a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett -, az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint gyakorolhatják az iratbetekintési és másolatkészítési jogot.

1997. évi LXVII. törvény

a bírák jogállásáról és javadalmazásáról

28. § (1) A bíró köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná.

(2) A bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre.

29. § (1) A bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást.

(2) A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást.

1992. évi LXIII. törvény

a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

1. § (1) E törvény célja annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.

(2) E törvényben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha azt e törvény kifejezetten megengedi.

(3) E törvény szerint megengedett kivételt csak meghatározott adatfajtára és adatkezelőre együttesen lehet megállapítani.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazása során:

1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;

2. különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

3. bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat;

4. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől;

5. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;

6. hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez;

7. tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;

8. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;

11. nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik;

3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

(2) Különleges adat akkor kezelhető, ha

a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy

b) a 2. § 2. a) pontjában foglalt adatok esetében, az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli;

c) egyéb esetekben azt törvény elrendeli.

(4) Törvény közérdekből - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.

(5) Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében.

(6) Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni.

(7) Az érintett a hozzájárulását az adatkezelővel írásban kötött szerződés keretében is megadhatja a szerződésben foglaltak teljesítése céljából. Ebben az esetben a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából - e törvény alapján - az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbítását, adatfeldolgozó igénybevételét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

4. § A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait - ha törvény kivételt nem tesz - az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát (19. §) is, nem sérthetik.

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK NYILVÁNOSSÁGA

19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(6) A közérdekű adatok megismerésével és nyilvánosságával összefüggésben az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók.

14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet

a bírósági ügyvitel szabályairól

A felvilágosítás

10. § (1) Az iroda törvényben meghatározott személyeknek és képviselőjüknek ad felvilágosítást, lehetővé teszi az iratok megtekintését, másolatok vagy jegyzetek készítését (a továbbiakban együtt: felvilágosítás). Az eljárásban részt nem vevő személy részére a bíróság elnöke engedélyezheti a felvilágosítást, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt törvény egyébként lehetővé teszi.

(2) Az egészségügyi intézet (orvos) által a bíróság megkeresésére megküldött iratról az iroda az eljáró tanács elnökének az engedélyével adhat felvilágosítást az (1) bekezdésben megjelölt személyeknek.

(3) A zárt tárgyalásról készült jegyzőkönyvről csak a tárgyaláson való részvételre jogosult személynek vagy képviselőjének adható felvilágosítás.

(4) A határozat tervezetéről, a tanácskozási jegyzőkönyvről, a különvéleményről, a tanács tagjainak a feljegyzéseiről felvilágosítás nem adható.

(5) A névjegyzéket vezető bíróság a gondnokoltak névjegyzékéből (21. §) - az általa nyilvántartott adatokról - felvilágosítást a gondnokoltak számítógépen vezetett országos névjegyzékéről és a névjegyzék adataiból történő felvilágosítás adásról, valamint annak költségtérítéséről szóló 13/2002. (VII. 24.) IM rendelet 2-4. §-ában foglaltak szerint, költségtérítés nélkül ad.

11. § (1) Az iroda a jogosultságot az ügyiratok alapján állapítja meg. A felvilágosítást kérő személy azonosságát személyazonosító igazolvánnyal - ügyész, ügyvéd, jogtanácsos esetében ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi igazolvánnyal (a foglalkoztatását igazoló okirattal) - kell igazolni. Az ügyvédi irodával (ügyvéddel) munkaviszonyban álló dolgozó - ide nem értve az alkalmazott ügyvédet - kizárólag az e § (5) bekezdésében felsorolt felvilágosítás kérésére és a már megrendelt másolatok átvételére jogosult; e jogosultságát pedig csak akkor gyakorolhatja, ha az ügyvédi iroda (ügyvéd) képviseleti jogosultsága az ügy irataiból kitűnik és a dolgozó a munkaviszonyát igazolja. Az ügyvédjelölt azon a bíróságon ahol törvény alapján eljárhat, az ügyvédre vonatkozó szabályok szerint, azon a bíróságon pedig ahol törvény alapján nem járhat el, az ügyvédi irodával (ügyvéddel) munkaviszonyban álló dolgozóra vonatkozó szabályok szerint jogosult felvilágosítás kérésére.

(2) Ha a felvilágosításra fogva tartásban lévő személy jogosult, s e célból a bíróságra vezetése nem lehetséges, az iroda - bírói utasításra - az iratokat a bíróság székhelyén lévő bv. intézetnek az erre rendszeresített átadókönyvvel átadja; a bíróság székhelyén kívüli bv. intézetnek pedig megküldi. Az így átadott iratot, illetve megküldött iratokat a bv. intézet lehetőleg még az átvétel napján, de legkésőbb három munkanapon belül köteles visszajuttatni.

(3) A (2) bekezdés alapján átadott, illetve megküldött iratok közül azokat, amelyeknek a megtekintését a tanács elnöke nem engedélyezte, illetve amelyekről felvilágosítás nem adható, az iroda az iratok közül kiemeli, és az iratok visszaérkezéséig zárt borítékban kezeli.

(4) A felvilágosítás során gondoskodni kell az iratok megőrzéséről, épségüknek védelméről.

(5) A felvilágosításra jogosult személynek a tárgyalás (meghallgatás) helyéről és időpontjáról, az iratok hollétéről, arról, hogy az ügyben érkezett-e szakértői vélemény, továbbá terjesztettek-e elő jogorvoslati kérelmet, távközlési eszközön is adható felvilágosítás, ha az ügy és a felvilágosítást kérő személy azonosításához szükséges adatokat közli.

12. § (1) A kép- vagy hangfelvétel, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvétel megtekintése, meghallgatása útján történő felvilágosításra a 10. és 11. § rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) Felvilágosítást a bíróság elnöke által e feladattal megbízott személy ad.

(3) A felvilágosításnál gondoskodni kell a kép- vagy hangfelvétel, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvétel biztonságos kezeléséről, különösen arról, hogy a felvilágosítást kérő a berendezéshez és a felvételhez ne tudjon hozzáférni, azt ne tudja megrongálni vagy megsemmisíteni.

7/1999. OIT szabályzat

a bíróságok tájékoztatási tevékenységéről

1. § (1) A szabályzat hatálya a bíróságokra, az ott működő bírákra, valamint az igazságügyi alkalmazottakra és általuk a bíróságok tevékenységéről adott tájékoztatásra terjed ki.

(2) Az OIT határozatairól és a testület munkájáról, továbbá az OIT Hivatalának tevékenységéről az OIT, illetőleg a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint adható tájékoztatás.

2. § (1) A bíróságok a sajtó tájékoztatását a Bszi.-ben, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényben (a továbbiakban: Bjj.), valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben (a továbbiakban: Iasz.) foglalt külön rendelkezések érvényesítésével, a tájékoztatásra vonatkozó jogszabályok, valamint e szabályzat alapján végzik.

(2) A tájékoztatásra vonatkozó fontosabb jogszabályi rendelkezéseket a melléklet tartalmazza.

3. § (1) A Legfelsőbb Bíróságon, az ítélőtáblákon, valamint a megyei (fővárosi) bíróságokon a bíróság elnöke (a továbbiakban együtt: a bíróság elnöke) a bírák közül sajtószóvivőt bíz meg. Indokolt esetben a bírák vagy az igazságügyi alkalmazottak közül sajtótitkár is megbízható.

(2) A helyi (munkaügyi) bíróságokon az elnök a megyei bíróság elnökének egyetértésével sajtószóvivőt bízhat meg.

(3) A sajtótitkár az információk gyűjtésével, rendszerezésével, a sajtótermékek figyelésével és egyéb szervezési feladatok ellátásával segíti az elnök, illetve a sajtószóvivő munkáját.

4. § A bíróságok a szerkesztőségekkel és az újságírókkal rendszeres kapcsolatot tartanak. A sajtószóvivő a bíróság illetékességi területén gondoskodik a sajtóval való kapcsolat hatékony fenntartásáról, az igazságszolgáltatással kapcsolatos legfontosabb információk rendszeres közzétételéről vagy ezek más módon való hozzáférhetővé tételéről.

5. § (1) A bíróságok tevékenységéről a sajtó részére az OIT elnöke, az OIT Hivatalának a vezetője, az adott bíróságok elnökei, a sajtószóvivők, illetve az esetileg megbízott bírák vagy igazságügyi alkalmazottak jogosultak nyilatkozni, tarthatnak sajtótájékoztatót, intézkedhetnek közlemények kiadása iránt.

(2) A tájékoztatás nem terjedhet ki a bíróság előtt folyamatban lévő ügy érdemére.

(3) A sajtószóvivők, illetve az (1) bekezdés szerint megbízott személyek nyilatkozataikat, tájékoztatóikat stb. a lehetőségekhez képest a megbízást adó vezetővel előzetesen egyeztetik.

(4) A tájékoztatást adó személy jogosult kikötni, hogy a neve feltüntetésével megjelenő, illetőleg a közreműködésével készült nyilatkozat, interjú vagy cikk csak akkor közölhető, ha azt a megjelenés előtt részére bemutatták.

6. § A közérdek, így különösen az igazságszolgáltatás érdekének sérelme esetén a bíróságok tevékenységével összefüggő sajtó-helyreigazítási eljárásról a bíróság elnöke - a helyi (munkaügyi) bíróság esetében a megyei bíróság elnöke - dönt.

7. § (1) A 3. §-ban megjelölt bíróságok a tájékoztatás körében előre tervezhető céljaikat, a főbb témaköröket, illetve a tájékoztatás formáit az adott naptári év folyamán sajtótervben állapítják meg.

(2) A sajtóterv kialakításánál arra kell törekedni, hogy a tájékoztatás különösen az ítélkezés adott szintű tapasztalataira, a főbb statisztikai mutatók, valamint a működési feltételek ismertetésére, az adott időszak jelentősebb bírósági rendezvényeire, értekezleteire és a fontosabb személyi változásokra terjedjen ki.

8. § Az OIT Hivatala

a) a központi oktatási terv keretében továbbképzést szervez a sajtókapcsolatok bírósági résztvevői számára, összeállítást készít a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, illetőleg a mellékletben szereplő jogszabályok változásairól,

b) felkérésre segítséget nyújt a sajtóterv elkészítéséhez, a tájékoztatók megtartásához, illetőleg a szerkesztőségek akkreditálásai alapján összeállítást készít az igazságügyi és bírósági tudósítók nevéről,

c) erre irányuló igény esetén szervezi az igazságügyi és bírósági tudósítók jogi kérdésekben való tájékoztatását.

9. § (1) A szabályzat 1999. március hó 1. napján lép hatályba.

(2) A sajtószóvivőket (sajtótitkárokat) a szabályzat hatálybalépésétől számított egy hónapon belül kell megbízni.

(3) Sajtótervet első alkalommal 1999. második félévére kell készíteni a szabályzat hatálybalépésétől számított két hónapon belül.

Melléklet a 7/1999. OIT szabályzathoz

Összeállítás a tájékoztatásra vonatkozó fontosabb jogszabályi rendelkezésekről